MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Tételcímek az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára (2022)
IRODALOM
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. Kötelező szerzők

  1. Romantikus költőszerepek, ars poeticák Petőfi Sándor költészetében
  2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében
  3. Jellegzetes témák, motívumok, poétikai megoldások Ady világháborús költészetében
  4. Az én és a világ kapcsolatának változása, megjelenítése Babits Mihály lírájában
  5. Az elbeszélői látásmód és hangnem Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényében
  6. Ki vagyok én? Az önértelmezés, önteremtés mozzanatai József Attila lírájában
    MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL II. Választható szerzők
  7. Csokonai Vitéz Mihály dalköltészetének stílusszintézise a rokokótól a népiességig
  8. Prózapoétikai újítások Móricz Zsigmond Az Isten háta mögött című regényében
  9. A lélektani ábrázolás Krúdy Gyula A hírlapíró és a halál és az Utolsó szivar az Arabs Szürkénél című ikernovelláiban
  10. Antik hagyományok és újklasszicista poétika Radnóti Miklós eklogáiban
  11. Szabó Lőrinc Tücsökzene című versciklusának szerkezeti, tematikus vonásai az életrajzi emlékezés és a meditáció tükrében
  12. Jelképek és motívumok Pilinszky János Szálkák című kötetében
    MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL III. Kortárs szerzők
  13. A tündéri realizmus. Valóság és irodalom kapcsolatának megjelenése Lázár Ervin Csillagmajor című elbeszélésciklusában
    MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL
  14. Dante Alighieri Isteni színjátéka első éneke (Pokol) szövegének jelentésrétegei, az allegorikus olvasat lehetőségei
  15. Az elbeszélői hang többszólamúsága Emily Brontë Üvöltő szelek című regényében
  16. A polifónia különböző szólamai Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című eszmeregényében
    SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA
  17. Szerkesztésmód és létértelmezés – a drámai költemény műfajának meghatározó szerepe Madách Imre Az ember tragédiája című művében
  18. Az ibseni dramaturgia jellemzői, az analitikus szerkesztésmód érvényesülése Ibsen Nóra (Babaszoba) című drámájában
    AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI
  19. Pennaháborúk. Különböző korok irodalmi vitái, perei a magyar irodalomban a 19. században és a 20. század első felében: Árkádia-per, Iliász-pör, Ady-revíziós vita
    INTERKULTURÁLIS JELENSÉGEK ÉS A HATÁRON TÚLI IRODALOM
  20. Táj és ember harmóniája, hűség és megmaradás Kós Károly Varju nemzetség című krónikás regényében