MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Tételcímek az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára (2022)
IRODALOM
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. Kötelező szerzők
- Romantikus költőszerepek, ars poeticák Petőfi Sándor költészetében
- Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében
- Jellegzetes témák, motívumok, poétikai megoldások Ady világháborús költészetében
- Az én és a világ kapcsolatának változása, megjelenítése Babits Mihály lírájában
- Az elbeszélői látásmód és hangnem Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényében
- Ki vagyok én? Az önértelmezés, önteremtés mozzanatai József Attila lírájában
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL II. Választható szerzők - Csokonai Vitéz Mihály dalköltészetének stílusszintézise a rokokótól a népiességig
- Prózapoétikai újítások Móricz Zsigmond Az Isten háta mögött című regényében
- A lélektani ábrázolás Krúdy Gyula A hírlapíró és a halál és az Utolsó szivar az Arabs Szürkénél című ikernovelláiban
- Antik hagyományok és újklasszicista poétika Radnóti Miklós eklogáiban
- Szabó Lőrinc Tücsökzene című versciklusának szerkezeti, tematikus vonásai az életrajzi emlékezés és a meditáció tükrében
- Jelképek és motívumok Pilinszky János Szálkák című kötetében
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL III. Kortárs szerzők - A tündéri realizmus. Valóság és irodalom kapcsolatának megjelenése Lázár Ervin Csillagmajor című elbeszélésciklusában
MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL - Dante Alighieri Isteni színjátéka első éneke (Pokol) szövegének jelentésrétegei, az allegorikus olvasat lehetőségei
- Az elbeszélői hang többszólamúsága Emily Brontë Üvöltő szelek című regényében
- A polifónia különböző szólamai Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című eszmeregényében
SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA - Szerkesztésmód és létértelmezés – a drámai költemény műfajának meghatározó szerepe Madách Imre Az ember tragédiája című művében
- Az ibseni dramaturgia jellemzői, az analitikus szerkesztésmód érvényesülése Ibsen Nóra (Babaszoba) című drámájában
AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI - Pennaháborúk. Különböző korok irodalmi vitái, perei a magyar irodalomban a 19. században és a 20. század első felében: Árkádia-per, Iliász-pör, Ady-revíziós vita
INTERKULTURÁLIS JELENSÉGEK ÉS A HATÁRON TÚLI IRODALOM - Táj és ember harmóniája, hűség és megmaradás Kós Károly Varju nemzetség című krónikás regényében
Legutóbbi hozzászólások