Petőfi Sándor: Ars poeticák
- tétel Romantikus költőszerepek, ars poeticák Petőfi Sándor költészetében
Arany János: Balladák
2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében
Ady Endre háborús költészete
3. Jellegzetes témák, motívumok, poétikai megoldások Ady világháborús költészetében
Babits Mihály: Én és a világ
4. Az én és a világ kapcsolatának változása, megjelenítése Babits Mihály lírájában
Kosztolányi Dezső: Pacsirta
5. Az elbeszélői látásmód és hangnem Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényében
József Attila: Ki vagyok én?
6. Ki vagyok én? Az önértelmezés, önteremtés mozzanatai József Attila lírájában
Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött
8. Prózapoétikai újítások Móricz Zsigmond Az Isten háta mögött című regényében
Krúdy Gyula ikernovellái
9. A lélektani ábrázolás Krúdy Gyula A hírlapíró és a halál és az Utolsó szivar az Arabs Szürkénél című ikernovelláiban
Miklós eklogái
10. Antik hagyományok és újklasszicista poétika Radnóti Miklós eklogáiban
Szabó Lőrinc Tücsökzene
11. Szabó Lőrinc Tücsökzene című versciklusának szerkezeti, tematikus vonásai az életrajzi emlékezés és a meditáció tükrében
Pilinszky János Szálkák
12. Jelképek és motívumok Pilinszky János Szálkák című kötetében
Emily Brontë Üvöltő szelek
15. Az elbeszélői hang többszólamúsága Emily Brontë Üvöltő szelek című regényében
Madách Imre Az ember tragédiája
17. Szerkesztésmód és létértelmezés – a drámai költemény műfajának meghatározó szerepe Madách Imre Az ember tragédiája című művében
Ibsen: Nóra
18. Az ibseni dramaturgia jellemzői, az analitikus szerkesztésmód érvényesülése Ibsen Nóra (Babaszoba) című drámájában
Kós Károly: Varju nemzettség
- Táj és ember harmóniája, hűség és megmaradás Kós Károly Varju nemzetség című krónikás regényében
Legutóbbi hozzászólások